Best glükózamin-szulfát 750mg / 180db

Best glükózamin-szulfát 750mg / 180db:

Tájékoztató:

Napi adag: 1*2 kapszula bevétele a nap folyamán egyenletesen elosztva

Egyéb összetevők: rizspor, sztearinsav, növényi magnézium-sztearát, szilícium-dioxid, zselatin

Nem tartalmaz: tej, tojás, gabona, glutén, kukorica, szója, cukor, édesítőszer, keményítő, só, tartósítószer

Tulajdonsága a terméknek:

• tudományos alapon fejlesztett étrend-kiegészítő
• támogatja az egészséges izületi funkciót
• Segít karbantartani az izületi porcokat

Nátrium mentes formula, stabilizált kálium glükózamin-szulfátot tartalmaz.

Ellátja és védi az izületeket*

Porc, a "kötőszövet" különböző elemekből áll mint pl.: a sejtek (chondrocyták), fehérjeszálak (főleg kollagén) és klaszterek komplex molekulák úgynevezett "proteoglikánok." Egy proteoglikán egy hosszú fehérje (polipeptid) állnak amihez sok oldallánc kapcsolódik. (A szerkezet úgy néz ki, mint egy kémcső kefe.) A mellék oldalláncok poliszacharidok főleg kondroitin-szulfát és a keratin-szulfát.^1,2 A glükózamin kulcsfontosságú eleme a keratin-szulfát. ²  A glükózamin összetevője a hialuronsavnak , egy más glükózaminoglikán található a porcokban és a kötőszövetekben. Hialuronsav képezi a gerincét az proteoglikán klaszteroknak.² A glükózaminoglikánok erősen megkötik a vízet. A vízmegtartó képességét a proteoglikán klaszterek a víz visszatartása miatt erős porc lesz az eredmény és szivacs-szerű jó minőség. Elősegíti a tápanyagok áramlását a porcokba és a hulladékok kiáramlását.

Támogatja az izületi struktúrát és funkciót.*

Glükózamin-szulfát az egyik legfontosabb táplálék-kiegészítők amit az egészségügyi valaha kifejlesztett. Glükózamin-szulfát jelentős előnyöket rejt mind a szerkezetében mind a működésében az ízületeknek. Sok éves kutatás bebizonyította, hogy normalizálja a glükózamin-szulfát a porc anyagcseréjét, lassítja a porc lebontása, és javítja az izületi funkciót. ^3,4,5

Glükózamin-szulfát alaposan kutatott az elmúlt 20 évben. Kísérleti tanulmányok és az emberi klinikai kísérletek meggyőzően bizonyítják, hogy szájon át fogyasztott glükózamin-szulfát javítja ízületi funkció.^3,4,5

Egy nagy nyílt vizsgálatban, több mint 1200 ember szedett glükózamin-szulfátot 36-64 napon keresztül. 252 orvos vett részt ebben a vizsgálatban. 95%-ánál tapasztaltak nagyobb izületi komfort érzést és megnövekedett mobilitás. Az orvosok 59%-ában 'jó' eredményről számoltak be, valamint 'megfelelő' eredmény 36%-ban volt. A fejlődés további három hónapon keresztül fennállt miután a glükózamin-szulfátot abbahagyták. ⁴

A glükózamin-szulfát hatékonysága az ízületekre bebizonyosodott, kettős-vak, placebo-kontrollált kutatással. Az egyik vizsgálatban glükózamin-szulfátot, "ibuprofen"-el hasonlították össze, ami egy általánosan használt fájdalomcsillapító, egy nyolc hetes vizsgálatban. Az első két hétben, jobb eredményt tapasztaltak az ibuprofen-nel, de a nyolcadik hétre, a glükózamin-szulfátnak a hatása és javulása nagyobb volt, így fájdalom pont kisebb lett. ⁵

Biztosítja a kenet, a kulcsfontoságú ásványi anyagot a porcban*

Kén, az egyik alapvető ásványi anyag a szervezetben, be van épülve a glükózaminoglikánokba, hasonló módon mint a kondroitin-szulfát és a keratin sulfate.^1,2

Miért a kálium-stabilizált glükózamin-szulfát a preferált?

Annak érdekében, hogy a glükózamin-szulfát fogyasztható legyen szájon át, mint egy kiegészítő, stabilizálni kell nátriummal vagy káliummal. A kálium kívánatosabb számos okból: nátrium szegény diáta miatt, valamint a standard amerikai (a magyar is) étrend általában magas nátrium és alacsony kálium szintű.^6,7,8

Irodalom:

1. Bland, J.H., Cooper, S.M. Osteoarthritis: A review of the cell biology involved and evidence for reversibility. Management rationally related to known genesis and pathophysiology. Seminars in Arthritis and Rheumatism 1984;14(2):106-133.
2. Hardingham, T. Proteoglycans: Their structure, interactions and molecular organization in cartilage. Biochemical Society Transactions 1981;9(6):489-97.
3. Vidal y Plana, R.R., Bizzarri, D., Rovati, A.L., “Articular cartilage pharmacology: I. In vitro studies on glucosamine and non-steroidal anti-inflammatory drugs,” Pharmacological Research Communications 1978; 10(6):557-569.
4. Macario , J. T., Rivera, I.C., Bignamini, A.A., ‘Oral glucosamine sulfate in the management of arthrosis: report on a multi-center open investigation in Portugal,’ Pharmatherpeutica 1982; 3(3):157-68. 
   Abstract: An open study was carried out by 252 doctors throughout Portugal to assess the effectiveness and tolerability of oral glucosamine sulfate in the treatment of arthrosis. Patients received 1.5 g daily in 3 divided doses over a mean period of 50 ±14 days. The results from 1208 patients were analyzed and showed that the symptoms of pain at rest, on standing and on exercise and limited active and passive movements improved steadily throughout the treatment period. The improvement lasted for a period of 6 to 12 weeks after the end of treatment. Objective therapeutic efficacy was rated by the doctors as ‘good’ in 59% of the patients, and ‘sufficient’ in a further 36%. These results were significantly better than those obtained with previous treatments (except for injectable glucosamine sulfate) in the same patients. Sex, age, localization of arthrosis, concomitant illnesses or concomitant treatments did not influence the frequency of responders to treatment. Oral glucosamine sulfate was fully tolerated by 86% of patients, a significantly larger proportion than that previously reported with other previous treatments and approached only by injectable glucosamine. The onset of possible side-effects was significantly related to pre-existing gastrointestinal disorders and related treatments, and to concomitant diuretic treatment.
5. Vaz, A.L., ‘Double-blind clinical evaluation of the relative efficacy of ibuprofen and glucosamine sulfate in the management of osteoarthrosis of the knee in out-patients,’ Current Medical Research and Opinion 1982; 8(3):145-149. Click here for study.
6. Siamopoulou, A. et. al. Sialochemistry in juvenile chronic arthritis. British Journal of Rheumatology 1989;28(5):383-5. Click here for study.
7. Syrjanen, S. et. al. Salivary and serum levels of electrolytes and immunomarkers in edentulous healthy subjects and in those with rheumatoid arthritis. Clinical Rheumatology 1986;5(1):49-55. Click here for study.
8. Sambrook, P.N., et. al. Bone turnover in early rheumatoid arthritis. 1. Biochemical and kinetic indexes. Annals of the Rheumatic Diseases 1985;44(9):575-9. Click here for study.