Best Fully Active Folate 400mcg / 90db vcap

Best Fully Active Folate (400mcg) 90 Veggie Caps

• Tudományos alapon fejlesztett étrend-kiegészítő*
• Segít az életmódbeli folsav hiány megakadályozásában*
• Támogatja az egészséges életmódot, memóriát, cirkulációt és a jó közérzetet*

Tájékoztató:
Adag: 1 kapszula
1 doboz tartalmaz: 90 adagot
Hatóanyag:                                                                                  Mennyiség       RDA%

C vitamin (aszkorbinsav)                                                                 40mg             50%

(6S)-5-Metiltetrahidrofolát glükózamin só                                  400mcg          200%
5 MTHF glukózamin só

---------------------------------------------------------------------------------------------

Napi adag: 1 kapszula bevétele lehetőleg étkezések között.

Egyéb összetevő: módosított növényi cellulóz (kapszula), cellulóz

Alkalmas minden állapotos és gyermeket váró hölgy részére. 

Quatrefolic^® a Gnosis SPA regisztrált és bejegyzett márkaneve.

A 4. generációs folát! [6S]-5-metiltetrahidrofolát hatóanyag azaz a 5 MTHF glukózamin sója, vagy korszerű metilfolát. A  Doctor's Best teljesen aktív folát hatóanyaga szolgáltatja a B-9 vitamint, azaz folátot a készítményban. Ez a szervezet számára a legaktívabb folát, a legfontosabb folsav tartalék, és az egyetlen folát forma ami biokémiailag azonos a szervezetben levő foláttal. ^{1  2} Ez az étrend-kiegészítő Quatrefolic ® hatóanyagot tartalmaz ami azonos az  emberi MTHF-el. Ez a glükózamin só alapú verzió, fejlettebb stabilitású mint a régebbi kalcium sóval stibilizált MTHF.

Nevét a latin szóból a levél (folium) kapta , folsav a gyűjtőfogalom a tápanyag leginkább a leveles zöldségekben koncentrálódnak. ³ A test nem képes a folsavat előállítani, azt élelmiszerekből és/vagy étrend-kiegészítőkből kell megszereznie. Az élelmiszerek csak korlátozott mennyiségű folátot tartalmaznak, és ezek általában nem jól szívódnak fel. A folát, amely felszívódik szinte az összes MTHF (metiltetrahidrofolát)-á alakul. ⁴ A Quatrefolic® márkájú MTHF a legstabilabb és az egyik legjobban felszívódó formában elérhető folát hatóanyag.

Az MTHF egyik sarokköve az anyagcseréhez. Ez a szervezet metil-csoport (-CH3) forrása, amelyek elengedhetetlenek kofaktorok számos enzim működéshez. A metil-csoportok, MTHF részt vesznek a különböző életfolyamatokban, mint pl.:

• A DNS, RNS szintézise, és egyéb molekuláris folyamatokban. ⁴

• Magasabb szintű gén szabályozás, aktiválás és deaktiválás ("epigenezis") .⁵

• A melatonin hormon termelése ⁶ és hatással vannak az agyi transzmitterekre, így a szerotonin, dopamin és noradrenalin szintre . ³

• újrahasznosítása a potenciálisan toxikus homocisztein metabolitot, a nem mérgező metioninre .⁴

• Optimalizálják az elektromos vezetőképességét a mielin idegsejtnek.⁷

• "egy szén" szállító csoport (főleg a metil) ami számos anyagcsere folyamatot irányít. ⁴

A folsav B9-vitamin, M-vitamin. A folsav vízben oldódó vitamin. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat csak folsav jelenlétében hibátlan. Ezért várandós édesanyáknak már a nagyon korai szakaszban (akár baba tervezés esetén is) mindenképpen ajánlott a folsav pótlása. A sejtek osztódása szempontjából nélkülözhetetlen vitamin.

Szerepe van még a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak, és nukleinsavak anyagcseréjében, de hozzájárul a gyomor-bélrendszer, és a szájnyálkahártya épségéhez is. A raktározott folsav teljes mennyiségének kb. fele található a májban. Az egészséges ember mintegy 5–15 mg folsavat raktároz szervezetében.

A folsav felszívódása a mesterséges készítményekből jobb, mint a természetes forrásokból. A folsavnak a sejtekbe történő felvételéhez és raktározásához B12 vitamin szükséges. A szervezet jó folsav-ellátottsága mellett elfedheti a B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket. Ez különösen vegetáriánus táplálkozás esetén lehet veszélyes.

Legjobb folsavforrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását.

A folsavhiány következtében kialakuló kórképek:

• megaloblasztos anaemia (vérszegénység)
• neurológiai zavarok (perifériás neuropathia, myelopathia, funikularis myelosis)
• vegetatív zavarok
• pszichiátriai zavarok (álmatlanság, ingerlékenység, feledékenység, depresszió) 

A terhesség során a magzat növekedését és fejlődését leginkább a sejtosztódás határozza meg, ezért a megfelelő mennyiségű folsav bevitele a DNS előállításában betöltött szerepe miatt rendkívül fontos.

Forrás: WIKIPEDIA részlet

Metilfolát előnyei:

1. Nincs „mászking” effektus.

2. Antifolát gyógyszerek nem rontják hatását.

3. Farmakokinetikája egyezik a folsavéval

Metilfolát hátránya:

Nem állnak rendelkezésre klinikai-epidemiológia adatok

A folsav optimális dózisa

Az USA illetékes szakbizottsága napi 0,4 mg folsavat ajánlott 1992-ben.

Akkor erre semmiféle tudományos bizonyítékuk nem volt.

Az e célból végzett ír vizsgálat szerint az NTD hatékony kivédéséhez 0,66 mg/nap dózis szükséges (McPartlin et al.,1993). A hatékony vörösvértest folát szint 906 nmol/l vagy több (Daily et al.,1993), ezt a szintet 0,4 mg 8-12 hét alatt éri el, míg 0,8 mg 4 hét alatt. A dózis-hatékonyság összefüggés igazolt (Wald et al.,2001).

A magyar asszonyok napi folát bevitele 0,16 mg körül van, ezért 0,8 mg folsav bevitele ajánlatos.

Együttesen sem haladja meg értékük az 1 mg-ot, és a magyar kutatásokban a 0,8 mg tartalmú multivitamin jótékony hatása igazolódott be.

Forrás (részlet): Dr. Czeizel Endre „Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése” Alapítvány, Budapest

Felszívódás:

Irodalom:

1. Hannisdal R, Ueland PM, Svardal A. Clin Chem 2009;55:1147-1154.
2. Huang Y, Khartulyari S, Morales ME, others. Rapid Commun Mass Spectrom 2008;22:2403-2412.
3. Kronenberg G, Colla M, Endres M. Curr Mol Med 2009;9:315-323.
4. Blom HJ, Smulders Y. J Inherit Metab Dis 2011;34:75-81.
5. McGowan PO, Meaney M, Szyf M. Brain Res 2008;1237:12-24.
6. Fournier I, Ploye F, Cottet-Emard J-M, others. J Nutr 2002;132:2781-2784.
7. Hyland K, Shoffner J, Heales S. J Inherit Metab Dis 2010;33:563-570.
8. Wani NA, Hamid A, Kaur J. IUBMB Life 2008;60:834-842.
9. Ames BN. J Nucleic Acids 2010;2010:Article ID 725071, 11 pages.
10. Everson RB, Wehr CM, Erexson GL, McGregor JT. J Natl Cancer Inst 1988;80:525-529.
11. Fenech MF. Am J Clin Nutr 2010;91(suppl):1438S-1454S.
12. Murgia E, Ballardin M, Bonassi S, others. Mutation Res 2008;639:27-34.
13. Levine AJ, Figueiredo JC, Lee W, others. Cancer Epidemiol Biomark Prevent 2010;19:1812-1821.
14. Taparia S, Gelineau-van Waes J, Rosenquist TH, Finnell RH. Clin Chem Lab Med 2007;45:1717-1727.
15. Yang LK, Wong KC, Wu MY, others. J Am Coll Nutr 2007;26:272-278.
16. Quadri P, Fragiacomo C, Pezzati R, others. Am J Clin Nutr 2004;80:114-122.
17. Ramos MI, Allen LH, Mungas DM, others. Am J Clin Nutr 2005;82:1346-1352.
18. Wilkinson AM, Anderson DN, Abou-Saleh MT, others. J Affect Disord 1994;32:163-168.
19. Papakostas GI, Petersen T, Lebowitz BD, others. Int J Neuropsychopharmacol 2005;8:523-528.
20. Ginsberg LD, Oubre AY, Daoud YA. Clin Neurosci 2011;8:19-28.
21. Cederbaum AI. World J Gastroenterol 2010;16:1366-1376.
22. Miller AL. Altern Med Rev 2008;13:216-226.
23. Food and Drug Administration. Federal Register 1996;61:8781-8797.
24. Centers for Disease Control. MMWR 1992;41(www.cdc.gov, accessed 062211).
25. Lamers Y, Prinz-Langenohl R, Bramswig S, Pietrzik K. Am J Clin Nutr 2006;84:156-161.
26. Prinz-Langenohl R, Bramswig S, Tobolski O, others, Br J Pharmacol 2009;158:2014-2021.
27. Krauss-Etschmann S, Shadid R, Campoy C, others. Am J Clin Nutr 2007;85:1392-1400.
28. Bailey SW, Ayling JE. PNAS 2009;106:15424-15429.
29. Khandanpour N, Armon MP, Jennings B, others. Br J Surgery 2009;96:990-998.
30. Bailey SW, Mills JL, Yetley EA, others. Am J Clin Nutr 2010;92:383-389.
31. Troen AM, Mitchell B, Sorensen B, others. J Nutr 2006;136:189-194.
32. Antoniades C, Shirodaria C, Warrick N, others. Circulation 2006;114:1193-1201.
33. Offer T, Ames BN, Bailey DW, others. FASEB J 2007;21:2101-2107.
34. Morris MS, Jacques PF, Rosenberg IH, Selhub J. Am J Clin Nutr 2010;91:1733-1744.
35. Lee HC, Jeong YM, Lee SK, others. Hum Reproduction 2006;21:3162-3170.
36. Matsui EC, Matsui W. J Allergy Clin Immunol 2009;123:1253-1259.
37. McLean RR, Karasik D, Selhub J, others. J Bone Miner Res 2004;19:410-418.
38. Brown KS, Kluitjmans LAJ, Young IS, others. Atherosclerosis 2004;174:315-322.
39. Bracken MB, Holford TR, White C, Kelsey JL. Int J Epidemiol 1978;7:309-317.
40. Botto LD, Yang Q.  Am J Epidemiol 2000; 2000;151:862-877.
41. Garcia-Fragoso L, Garcia-Garcia I, Leavitt G, others. Int J Genet Mol Biol 2010;2:43-47.
42. Snowdon DA, Tully CL, Smith CD, others. Am J Clin Nutr 2000;71:993-998.
43. Weir DG, Molloy AM. Am J Clin Nutr 2000;71:859-860.
44. Clarke R, Smith AD, Jobst KA, others. Arch Neurol 1998;55:1449-1455.
45. Szendi Gábor: Ideje a vészharangot megkongatni (Egy apró hiba, ami beláthatatlan következményekkel járhat)