Best High Absorption Magnézium

Best High Absorption Magnézium

Mi az a Doctor's Best High Absorption Magnézium?

A magnézium alapvető ásványi anyag, talán az egyik legfontosabb, amely a szív- és érrendszer, az idegrendszer, a vázizom, az emésztőrendszer és a méh optimális működéséhez szükséges. Az amerikaiak 75%-a magnézium hiányos. A nem megfelelő magnézium befolyásolja a szívet, az ereket, a csontokat és a vércukorszintet. A magnéziumhiány az életkorral növekszik, a táplálék elégtelen bevitele miatt valamint a rossz felszívódás és bizonyos gyógyszerek kimeríthetik a magnéziumot.

A magnéziumionok pozitív elektromos töltéssel rendelkeznek, és így ásványi elektrolitként működnek, amely befolyásolja a testben lévő víz mennyiségét, a vér (pH) savasságát, az izomfunkciót és más fontos folyamatokat.

A magnézium a szervezetben több mint 300 enzimatikus reakcióban vesz részt, beleértve az ATP-t érintő összes reakciót, amely fontos az energiatermeléshez és az izom összehúzódásához és relaxációjához.

A magnézium-biszglicinát és magnéizum-lizinát nagy abszorpciós képességgel rendelkezik, felszívódása optimális. A Doctor's Best High Abosrption Magnézium nem pufferolt, vagyis nem keveredik a kevésbé költséges és kevésbé felszívódó magnézium-oxidokkal.

A nem megfelelő magnézium negatív hatással van nemcsak a szívre, az erekre és a csontokra, hanem befolyásolhatja a vércukorszintet is. * A kutatás kimutatta, hogy kapcsolat van a magnézium és az egészséges vérnyomás között. A csont ásványi sűrűségének csökkenése a vér magnézium szintjének csökkenésével jár. *

A magnézium hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez.

A magnézium hozzájárul az elektrolit-egyensúly fenntartásához.

A magnézium részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban.

A magnézium hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez.

A magnézium hozzájárul a normál izomműködéshez.

A magnézium szerepet játszik a normál fehérjeszintézisben.

A magnézium hozzájárul a normál pszichológiai funkció fenntartásához.

A magnézium részt vesz a normál csontozat fenntartásában.

A magnézium hozzájárul a normál fogazat fenntartásához.

A magnézium szerepet játszik a sejtosztódásban.

Tájékoztató

Adag: 2 tabletta
A doboz tartalmaz: 60 adagot
                                                           Mennyiség            NRV%

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Magnézium (elemi)                             200mg                 53,3%

 (2.000 mg magnézium-biszglicinát és

magnézium-L-lizinát)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyéb Összetevő: mikrokrisrályos-cellulóz, kroszkarmellóz-nátrium, zsírsavak magnézium sói (növényi forrás), sztearinsav, hidroxipropil-metil-cellulóz, szilícium-dioxid, keményítő, glicerin, hidroxipropil-cellulóz

Non-GMO / Gluten Free / Soy Free / Vegetarian / Vegan.

Napi adag: 2 tabletta bevétele.

Irodalomjegyzék:

1. Bortz, Jonathan D. 2017. Challenges with Magnesium Bioavailability Studies, Magnesium Salts and Chelates and Caco2 Cell Uptake Stud- ies.
2. Coudray, C et al. 2005. Study of magnesium bioavailability from ten organic and inorganic Mg salts in Mg-depleted rats using a stable iso- tope approach. Mag Res. Dec: 18, 4.
3. Walker,  AF et al. 2003. Mg citrate found more bioavailable than oth-  er Mg preparations in a randomized, double-blind study. Magnes Res. Sep;16(3):183-91.
4. Siebricht, Stefan. 2013. Magnesium Bisglycinate as safe form for min- eral supplementation in human nutrition. Intl J of orthomolecular and related medicine. 144.
5. Schuette, SA et al. 1994. Bioavailability of magnesium diglycinate vs magnesium oxide in patients with ileal resection. J Parenter Enteral Nutr. Sep-Oct;18(5):430-5.
6. Supakatisant, C et al. 2015. Oral magnesium for relief in pregnancy-in- duced leg cramps: a randomized controlled trial. Matern Child Nutr. Apr;11(2):139-45.
7. Adibi, S.A. 1971. Intestinal transport of dipeptides in man: relative im- portance of hydrolysis and intact absorption. J Clin Invest. 50(11):2266- 75.
8. Bohn, T et al. 2004. Phytic acid added to white-white bread inhibits fractional apparent magnesium absorption in humans. Am J Clin Nutr. Mar;79(3):418-23.
9. Ashmead, H.D. et a. 1985. Intestinal Absorption of Metal Ions and Chelates. Springfield, Illinois: Charles C. Thomas.
10. NNFA definition of mineral amino acid chelates, in NNFA Today. 1996. p. 15.
11. Abbott, L.G. et al. 1993. Clinical manifestations of magnesium defi- ciency. Miner Electrolyte Metab. 19 (4-5):314-22.
12. Barbagallo, M. et al. 2007. Magnesium metabolism in hypertension  and type 2 diabetes mellitus. Am J Ther.  14(4):375-85.
13. Durlach, J. 1989. Recommended dietary amounts of magnesium: Mg RDA.  Magnesium  Research. 2(3):195-203.
14. Pennington, J.A., et al. 1986. Mineral content of foods and total diets: the Selected Minerals in Foods Survey, 1982-1984. J Am Diet Assoc. 86(7):876-91.
15. Alaimo, K., et al. 1994. Dietary intake of vitamins, minerals, and fiber of persons ages 2 months and over in the United States: Third Na- tional Health and Nutrition Examination Survey, Phase 1, 1988-1991. Advanced data. 258:1-28.
16. Ford, E.S. et al. 2003. Dietary magnesium intake in a national sample of US adults. J Nutr. 133(9):2879-82.
17. Marier, J.R. 1986. Magnesium content of the food supply in the mod- ern-day world. Magnesium. 5(1):1-8.
18. Guerrera, M.P. et al. 2009. Therapeutic uses of magnesium. Am Fam Physician. 80(2):157- 62.
19. Costello, R.B. et al. 1992. A review of magnesium intake in the elderly. A cause for concern? Magnes Res. 5(1):61-7.
20. Durlach, J., et al. 1998. Magnesium status and ageing: an update. Magnes Res. 11(1):25-42. .
21. Seelig, M. 1990. Increased need for magnesium with the use of com- bined estrogen and calcium for osteoporosis treatment. Magnesium Research. 3:197-215.
22. Zive, M.M., et al. 1996. Marginal vitamin and mineral intakes of young adults: the Bogalusa Heart Study. J Adolesc Health. 19(1):39-47. Cen- ter for Magnesium Education & Research (www.magnesiumeducation. com/how-much-mg)
23. Volpe, S.L. 2008. Magnesium, the metabolic syndrome, and type 2 diabetes mellitus. Crit Rev Food Sci Nutr. 48(3):293- 300.
24. McLean, R.M. 1994. Magnesium and its therapeutic uses: a review. Am J Medicine. 96:63-76.
25. Graber, T.W. 1987. Role of magnesium in health and disease. Compre- hensive Therapy. 13(1):29-35.
26. Rodriguez-Moran, M et al. 2014. Oral magnesium supplemen- tation improves the metabolic profile of metabolically obese, normal-weight individuals: a ran- domized double-blind place- bo-controlled trial. Arch Med Res. Jul;45(5):388-93.
27. Chacko, SA et al. 2011. Magnesium supplementation, metabolic and inflammatory markers, and global genomic and proteomic profiling: a randomized, double-blind, con- trolled, crossover trial in overweight individuals. Feb;93(2):463-73.
28. Sueta, C.A. et al. 1995. Antiarrhythmic action of pharmacological ad- ministration of magnesium in heart failure: a critical review of new data. Magnesium Research. 8(4): 389-401.
29. Classen, H.-G. 1986. Systemic stress, magnesium status and cardio- vascular damage. Magnesium. 5:105-110.
30. Sontia, B. et al. 2007. Role of magnesium in hypertension. Arch Bio- chem Biophys. 458(1):33-9.
31. Al-Delaimy, W.K., et al. 2004. Magnesium intake and risk of coronary heart disease among men. J Am Coll Nutr.  23(1):63-70.
32. Nielsen, F.H., et al. 2007. Dietary magnesium deficiency induces heart rhythm changes, impairs glucose tolerance, and decreases serum cholesterol in post-menopausal women. J Am Coll Nutr. 26(2):121-32.
33. Bo, S. et al. 2008. Role of dietary magnesium in cardiovascular dis-   ease prevention, insu-lin sensitivity and diabetes. Curr Opin Lipidol. 19(1):50-6.
34. Rude, R.K. et al. 2009. Skeletal and hormonal effects of magnesium deficiency. J Am Coll Nutr. 28(2):131-41.
35. Musso, C.G. 2009. Magnesium metabolism in health and disease. Int Urol Nephrol. 41(2):357-62.
36. Tucker, K.L., et al. 1999. Potassium, magnesium, and fruit and vegeta- ble intakes are associated with greater bone mineral density in elderly men and women. Amer J Clin Nutr. 69(4):727-736.
37. Saito, N., et al. 2004. Bone mineral density, serum albumin and serum magnesium. Journ Amer College of Nutr. 23(6):701S-703S.
38. Carpenter, T.O., et al. 2006. A randomized controlled study of effects of dietary magnesium oxide supplementation on bone mineral con- tent in healthy girls. J Clin Endocrinol Metab. 91(12):4866-72.
39. Stendig-Lindberg, G., R. et al. 1993. Trabecular bone density in a two year controlled trial of peroral magnesium in osteoporosis. Magnes Res. 6(2):155-163.
40. Welch, AA et al. 2016. Dietary Magnesium Is Positively  Associated  With Skeletal Muscle Power and Indices of Muscle Mass and May At- the Association Between Circulating C-Reactive Protein and Muscle Mass in Women. J Bone Miner Res. Feb;31(2):317-25.
41. Veronese, N et al. 2014. Effect of oral magnesium supplementation on physical performance in healthy elderly women involved in a week- ly exercise program: a randomized controlled trial. Amer J Clin Nutr. Sep;100(3):974-81.
42. Setaro, L et al. 2014. Magnesium status and the physical performance of volleyball players: effects of magnesium supplementation. J Sports Sci. 32(5):438-45.